Sayfadaki görseller
PDF
ePub

MONUMENTA HUNGARIAE HISTORICA.

MAGYAR

TÖRTÉNELMI EMLÉKEK.

KIADJA

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA

TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA.

MÁSODIK OSZTÁLY: ÍRÓK.

TIZENHATODIK KÖTET.

PEST, 1866.

EGGENBERGER FERDINÁND MAGYAR AKAD. KÖNYVÁRUSNÁL.

[merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small]
[blocks in formation]

Incorruptam fidem professis neque amore. quisquam et sine odio dicendus est. Tac. Ilist. I. 1.

Opus aggredior opimum casibus, atrox proeliis, discors seditionibus, ipsa etiam pace saevum... Id. I. 2.

Non tamen adeo virtutum sterile seculum, ut non et bona exempla prodiderit; . . . supremae clarorum virorum necessitates, ipsa necessitas fortiter tolerata; et laudatis antiquorum mortibus pares exitus.

... cladibus . . approbatum est non esse curae deis securitatem nostram, esse ultionem. Id. I. 3.

DIEM WORK

Nyomat tt Emich Gusztáv magy, akad. nyomdásznál. l'esten, 1866.

FORGÁCH FERENCZ ÉLETE ÉS MUNKÁI.

BEVEZETÉSÜL.

I. Egy státusember történetirata nyújtatik e kötetben a tudós közönségnek, ki az igazat nem csak felismerni, hanem érezni is tudta, nem csak tisztelte mindenek felett, hanem kimondani is bátor volt. Innen azon nyíltsága, mely minden személyes kímélet mellőzése miatt fanyarnak s a szeretetlenség szinében jelent meg; innen azon elkeseredése a hazai dolgok folyása felett, mely őt a magyar király tartományaiból az erdélyi fejedelmébe átköltözésre bírta. Csak a szerencsésnek szokott igaza lenni a világ előtt: ő nem volt az, s így az egykorú tanúk követ emeltek ellene, az utókor pedig, ezekre támaszkodva, elpártolt alattvalónak s részrehajló történetirónak bélyegezte; s hogy bajai tetőzve legyenek, a sors Horányiban oly kiadóval látogatta meg, ki munkáját idegen részekkel átszőve és hibákkal eléktelenítve adta át a világnak.

II. Valóban hálára méltó dolgot tett e nevezetes író körűl Majer Fidél, hg Esterházy Miklós úr egykori nevelője, ki annak szövegét a herczegi könyvtárban őrzött XVI. századbeli kéziratpéldány alap

ján visszaállította. s azt az akademia Történelmi Bizottságának rendelkezése alá adta. De mintha e míí valamely bal csillagzat alatt fogantatott volna: alig indúlt vala meg nyomatása, Majert elragadta a halál. Most ennek barátja Szalay László lépett a kiadás élére, s ím őt is elvesztettük, még mielőtt a rágalmazott és elferdített írót újra bevezethette volna irodalmunkba. Rám szálltak tehát, mint a Történelmi Bizottság ügyei vivőjére, a befejezés s a közzététel vég gondjai. Későn teljesítem a mi teendő volt, de azon hűséggel, melyet a jeles és szerencsétlen szerző érdemelt.

III. A miket Forgách, Commentáriusaiban, feljegyzett, azoknak maga kor- és sokban szemtanúja, nem kevésben részese, volt; s így az író személyisége sokkal bensőbb összefüggésben van a művel, hogysem életrajza mellőzhető volt volna. Adom azt biographusai 1), némely acták, elszórt adatok, és saját munkája helyeiből szőve: talán ez által is más világításban tűnvén majd fel e történeti munka, melyet divat lőn mint pártosat káromlani, bár nem lehetvén nélküle XVI. századbeli dolgainkat megírni

[ocr errors]

1) „Vita Auctoris" az Esterházy-codexben Istvánfitól (kiadva Kovachichnál, Scriptt. Min. I. 155. sk. ll.). Czvittingernél Specimen Hung. Lit. 147. I. (ki öt kisöcscsével, a bíbornok-érsekkel, egygyé teszi). Bod M. Athénás 86. I. Pray az Annálisok V. köt. Előszav. s a Hierarchia II. k. — Horányi a Memor. I. 693. l. Gánóczy: Episcopi Varad. II. · ll. 103. sk. ll. - Háner: Scriptt. Rer. Hung. I. 169. sk. II. Ismét, és most már teljesben, Horányi Forgáchnak általa eszközölt kiadásáb. 1788. Budai F. Lexikona II. k. 42. sk. ll.

Sok újat hozva Mocsáry Antal Nógrád várm. Leir. IV. k. 137. sk. ll. Mednyánszky: Taschenb. f. vaterl. Gesch. 1822. s ez után Kovacsóczy: Árpádia 1835. -- Fábri Pál az Esmer. Tára V. k. 40. 1. Lányi: Magyarföld Egyháztört. I. 268 stb.

« ÖncekiDevam »