Sayfadaki görseller
PDF
ePub

MONUMENTA HUNGARIAE HISTORICA.

MAGYAR

TÖRTÉNELMI EMLÉKEK.

KIAD JA

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA

TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA.

MÁSODIK OSZTÁLY : ÍRÓK.

TIZENKILENCZEDIK KÖTET.

PEST, 1868.

EGGENBERGER FERDINÁND MAGYAR AKAD. KÖNYVÁRUSNÁL.

[blocks in formation]

Nyomatott Emich Gusztáv, magyar akad. nyomdásznál. Pest, 1868.

ELŐSZÓ.

A Magyar Tudományos Akademia Történelmi Bizottsága néhai Szalay László halála után (1864. jul. 17.) Verancsics Antal munkáinak kiadását, melyeknek közzétételét ünnepelt történetbuvárunk megkezdette volt, befejezetlenül hagyni nem akarván, ezen jeles irodalmi műnek folytatásával alulirottat még 1864. végén bízta meg. E megbízás, mi hízelgő volt egyrészről reám nézve, mert eddigi igyekezeteimnek legszebb elismerését láttam abban, hogy hivatottnak találtattam a kitűnő férfinak egyik legnevezetesebb munkáját folytathatni; szintannyira éreztette velem a nagy felelősséget is, melyet magamra vállaltam. S hogy a megbízásnak teljesítésére mégis késznek nyilatkoztam, annak oka leginkább az volt, mivel Verancsics munkáinak minél teljesebb közzétételét hazai történelmünk érdekében fontos nyereménynek

tartom.

Áthatva ezen tudattól, midőn most, csaknem négy évi készület után a gyűjtemény folytatásának első (az egész gyüjteménynek nyolczadik) kötetét átnyújtom a hazai történetkedvelő közönségnek, szabadjon egyszersmind számot adnom arról is, hogy mikép fogtam fel hivatásomat, s mi segédeszközökkel éltem annak teljesítésében. Ezen számadásra annál

inkább kötelezve értem magamat, minthogy azon kötetek, melyeket közzé tenni fogok, nem mint önálló munka jelennek meg, hanem mint Szalay László egyik legjelesebb művének folytatása, mely által tulajdonképen csak feledhetlen barátom emlékezete iránti pietásomnak egy csekély tanuságát szándékozom adni.

A tudományos irodalomnak terén nem ritkán oly viszonyok fordulnak elő, melyeknél fogva a vizsgálódás alapzatának szilárd elkészítése és biztosítása nem kevesbbé fontos, sőt gyakran fontosabb még, mint a rendszeres és ismeretterjesztő munkáknak kidolgozása. A szellemi fejlődés ilynemű conjunctúráinak korában a tudósnak szent kötelessége az, hogy munkásságának súlypontját oda fektesse, a hova azt a tudományos szükségesség kívánja; s hogy magát se a tudományos törekvés ambitiója által, mely többnyire a syntheticus combinátió magasabb álláspontján szereti hivatását keresni, magát elcsábíttatni ne hagyja; se működésére, a nagy, nem tudományos, közönség óhajtásának, mely a tudóstól mindig és mindenütt közvetlen és kész szellemi táplálékot szokott kívánni, annélkül, hogy az előzményeket meggondolná, melyek által annak előteremtése feltételeztetik, túlnyomólag irányadó befolyást ne engedjen. Mert a dolog természetében fekszik hogy a tudományos munkásságnak körében is necsak az eredményről, hanem a kedvező` eredmény szükségképi feltételeiről is gondoskodjunk.

S ilyen hazai történelmünk mostani irodalmi állása is. Mert magában világos lévén, hogy czéljoknak megfelelő történeti művekre csak akkor tehetünk szert, ha előbb a kútfői adatok kellőleg áttanulmá

« ÖncekiDevam »