segédpüspökeivel együtt az akkor Esztergomban tartott nemzeti zsinatba megjelenvén, az egyház javai visszafoglalásáról tanácskozott. Általa a kalocsai érsekség sokkal hasznosb javak birtokához jutott, mint az elött, mert a káptalan beleegyezésével Tamás erdélyi vajdával cserére lépvén, oly jószágokat nyert, melyek a hely fekvése, s más körülmények tekintetéből az érsekségnek többet gyümölcsözhettek 1), mint azon birtok, mely átengedtetett. László érsek annyi tudománnyal tüntette ki magát, hogy a király korlátnokának választotta s némely ügyekben tanácsát a pápa is kikérte 2). A vallás és király mellett buzgólkodva, érdemekkel telve, 1337. évben halálozott meg. Utóda IV. István lön, ki a veszprémi székből átköltözött, s az Isten országa terjeszté sét káptalanával együtt főczéljának tüzte ki. Ennek utóda tudós Pray szerint Miklós volt, ki az esztergomi érsekségre idővel átvitetett, s széke Dénes érsekre szállott. Ez után II. Miklós érsek következett, ki nagy Lajos király korlátnokának választatván, s későbben az esztergomi érsekségre átvitettvén, királyi hivatalában szintén megmaradt. Öt II. Tamás követte az érsekségben, ki a csanádi megyéből átvitetett. Ez szent vallásunk s a hon java előmozditásában annyit fáradozott, hogy idővel esztergomi érseknek neveztetett. Tu dományokban különösen jártas lévén, a vallást káptalana öszmunkálata mellett az egész megyében minden alkalommal kiterjeszteni s megerősiteni törekedett. Utóda VI. István volt, ki a nyitrai püspökségből áttétetett. A kalocsai érsekség jövedelmei e korban számos hivek elpártolása, s a nemegyesült görögökhezi elszakadása által annyira megcsökkentek, hogy a kanonokok száma, mely tizenkettőből állott, felére szállittatott. István burgósága azonban e hivek hiányát Bogár és Bosznia tartományokban megtéritett nem egyesült 1) Katona Histor. metrop. Eccles. Colocen. part. 2. pag. 487. 2) Katona Histor. metrop. Eccles. Colocens. part. 1. pag. 357. görögök nagy számával pótolta. Utódai közül Chrysogont emlitjük, ki a traguri kolostor kormányzójából érseknek neveztetett. Ez után IV. Miklós az érseki székre lépett, ki azt Branda pápai helytartó visszahivatása után elfoglalta. Ezt II. András követte, kit Zsigmond király, ámbár a pápákakkor gyakorta változtak, s honi egyháznagyaink választásába nagy befolyást gyakoroltak, érseknek nevezte. Eldődei példáját követve káptalanával együtt a hitet megyéjében őrzötte s tehetsége szerint terjesztette. Utána IV. János érsek következett, ki 1424. évtől kezdve 23 évig székét birván, minden gondjait megyéje üdvére forditotta, s ámbár az akkori pártok között a Czillei gróftól fogságban tartatnék, megyéjét mindazáltal káptalana által igazgatta, a püspöki müködéseket pedig a bosznai helynök, mint egyházi nyomozás elnöke végezte. Utódai közül VII. István érseket emlitjük, ki IV. László s Mátyás királyok által több ügyek kivitelére alkalmaztatván, hivatásának mindenütt megfelelt, s azért Mátyás közbevetése által bibornoknak neveztetett 1). István után Gábor érsek következett, ki a király kincstárnoka lévén, s érseknek neveztetvén, Czobor grófoktól Hetes birtokot, s többféle részeket megvett, s azokat 1478. évben végrendeletileg káptalanának hagyományozta 2). Ezután II. Péter vala egyike azok közül kik a megyét hosszabb évek sora által igazgatták. Noha pedig Mátyás király kedvencze volt, mindazáltal annak azon tettei ellen kikelvén, melyeknél fogva hadai szükségére a magyar nemzetet többször egy évben különbség nélkül megadóztatá, a király által bezáratott. Minek következtével az elárvult megyét a káptalan igazgatta. Fogságából Mátyás halála után kiszabadulván, mind tulajdon, mind mások megyéjében a vallást s erkölcsiséget levelek s felszólítások által előmozditá, s a fogsága alatt 1) Pray specim. Hierar. Hung. part. II. pag. 77. 2) Katona Histor. metrop. Eccles. Colocens. part. 1. pag. 452. keletkezett hiányokat kipótolni kivánta. Ulászló király annak munkásságát megjutalmazni s őt tetemes károktól, melyeket a törököktől szenvedett, mentesiteni akarván, a földvári apátsággal megajándékozta, sőt jobbágyait a vámoktól is felmentette. Életét Péter érsek 1500. év körül számos viszontagságok után végezte. A kalocsai érsekek közül különös emlitést érdemelnek még Frangepán Gergely, s Tomori Pál, amaz kalocsai érseknek neveztetve, nemes eredetét különös tudomány, s jótékonysággal, melynél fogva a sz. ferenczieknek ezer aranyt hagyott 1), erény s buzgó hivataloskodással, melyekkel magát az ország kancellárságában, s más királyi tanácskozásokban kitünteté, megerősitette. Emez pedig azon vitézségéről emlékezetes, melylyel a törökök ellen többször diadalmaskodott, noha nem tagadhatni, hogy a mohácsi ütközet más véget érendő vala, ha azt kevessé elhalasztja. Azonban megmenthető azon okból, hogy a hadvezérnökséget nem csak nem kereste, hanem többször ámbár siker nélkül leköszönte, előre jósolván annak szerencsétlen kimenetelét, melyben maga s királya számos egyházi s világi főnökkel együtt életét vesztette 2). 5. §. A csanádi püspökség s káptalan. A csanádi megyét az elsö korszak végével, s a jelennek elejével Antal püspök kormányozta (1. korsz. 23. §.). Ezt követte II. Benedek, ki 1307. évtől kezdve 23 évig a megyét igazgatván, káptalanával együtt a vallást buzgón terjesztette, az erkölcsiséget ápolgatta, s mindenütt áldást a hazára árasztott. Annak utóda piacenzai Jakab lön, ki Robert Károly kedvencze, orvosa, s a posonyi káptalan prépostja lévén, érdemei s munkássága tekintetéből a csanádi püspökségre emeltetett1). Itten tiz évig káptalana segédmunkálata mellett működvén, a zágrábi megyébe áttétetett. Öt követte II. István, ki azonban egy év lefolyta után a veszprémi egyház kormányára átvitetvén, megyéjét Gebhard püspöknek hagyta. Ez különös ügyességgel birván, a romai szent széktől mint apostoli követ Cseh s Lengyel országba küldetett. Későbben veszprémi megye kormányára átköltözött. Utóda a püspökségben II. Gergely volt, ki a csaszmai társas káptalan prépostja, valamint az esztergomi s zágrábi egyház kanonokja lévén, csanádi püspöknek neveztetett. Ez nem csak megyéje üdvét, hiveinek oktatását s erényeit előmozditotta, hanem pápai megbizottságokban is bölcsen etjárt. Utódai közül előzőleg emlitést érdemelnek marczali Dósa, s Albert. Amaz birtokából a Maroson létező szöllejét s malmát olvasó kanonokának ajándékozta, ő pedig a királytól egyháza számára több helységekkel megajándékoztatott 2). Emez V. László király korlátnoka lévén, egyházát s megyéjét káptalanával együtt a törökök ellen hatósan védvén, hiveit gyakori szónoklatokkal a hitben megerösitette, s igy sz. vallásunkat a közelitő török dühe ellen oltalmazta. Utóda Zokoli János volt, ki 1466. évben a nagyváradi káptalanból püspöknek neveztetve a megyét egy tizednél tovább kormányozta, s a hitet s erkölcsiséget buzgón előmozditotta, de életének többi részét sz. Pál remetei között töltötte, miután püspökségéről lemondván azokhoz beállott volna. Utódai közül Csáky Miklóst emlitjük, ki a megyét káptalana segédkeze mellett szintén buzgón igazgatta, de Dósa lázadása alkalmával életétől megfosztatott. Öt követte Csaholi Ferencz, kit Ulászló király mind a csanádi püspökséggel, mind az egresi apátsággal felruházta. Ez egyike volt azon bajnokok közül, kik püspöki hivatalóskodásaik mellett a 1) Pray Specim. Hierar. Eccles. Hungar. par. II. 2) Pray ugyanott pag. 296. pag. 244. haza védelmére is készek lévén, életöket a mohácsi gyászütközetben vesztették 1). 6. §. Az egri püspökség s káptalan. Az egri püspökséget e korszak elejével II. Márton birta, ki 1307. évben V. Kelemen pápa által a viennei zsinatra hivatott, de hazai zavarok miatt el nem mehetett. A vallást erényt s erkölcsösséget nagy buzgósággal terjeszteni törekedvén, a szent páli remeték részére Hernád szigetén kolostort épitetett. Káptalanát, mely az előtt 30 egyénből állott, huszra szállitotta. Öt követé telegdi Csanády, kit a hasonnevü grófok családjából származottat, az egri káptalan püspökének választott. Ez kormánya kezdetével mindjárt a megyei papságot rendezvén, s azt kötelessége teljesítésére szoritván, sz. vallásunkat egész megyéjében terjeszteni törekedett. Az esztergomi érsekségre átvitetve, az egri káptalannak egy birtokot, melyet ö elöbb már saját pénzen vett, örökösen ajándékozott 2). Csanády után a megyét II. Miklós püspök nyerte el, ki szintén a sz. páli remeték részére kolostort épittetvén, s őket birtokkal ellátván, képeseknek tette, a vallást s erkölcsiséget a megyében terjeszteni. E püspök alatt Keriatovich Tivadar orosz vezér Magyarhonban megtelepedvén, Munkácson görög egyesült szerzetesek (Vazuliak) részére kolostort épittetett. Ez számos egyénekkel s birtokkal ellátva, a keresztény vallást görög szakadárok ellen hatalmasan védelmezvén, őket az egyház kebelébe vissza tériteni törekedett. Miklós halála után Mihály következett a püspökségben, kit nagy Lajos király 1363. évben annak nevezett, a papság s a hivek pedig igen szivesen fogadták, jól ismervén annak buzgóságát, 1) Pray Specim. Hierarch. Eccles. Hungar. part. II. pag. 296. |