hanem csak kormányzói jogot engedvén, öket külön birtokokkal ellátá1). Noha pedig a magyarok legkedveltebb foglalkozása ez idő alatt pusztitó harcz s vadászat vala, mindamellett a nép egy része halászat és pártoskodással foglalkozott. Árpád 907-ikben Csepel szigeten legkedvesb lakáshelyén meghahálozván, s Zoltán kiskoru fiára a kormányt hagyván, a magyarok Zoltán felnőtteig ideiglenes kormányzókat választottak, s hadakozó indulatjoknak engedvén, szomszéd országokba ismét berohantak. Noha pedig némely csatákban vesztesek valának, mégis többnyire gyözedelemmel tértek vissza honukba. De Zoltán felnőve a kormányhoz jutván, s látván, hogy ily szünetlen harczok a nemzet erejét csak gyengitik, s emésztik, nyugalmat s békét parancsolt népének. Söt 946-ik évben Taksony fiára a főhatalmat áttevén, a cselekvőség szinpadáról egészen lelépett. Taksony fiatal s tüzes vezér eldödei példáját követve, karddal birtokot, hirt, s nevet szerze magának. Augsburgnál azonban nagy csapást szenvedvén, kimerült országát keleti gyarmatokkal ujonan népesité. Taksony 972. évben meghalálozván, a kormány Gejza fiára szállott. Ez Gyula erdélyi fejedelem leányával Sároltával házasságra lépvén, s harczi kalandoktól idegen a törzsök s nemzetségfejeket, mindjárt kormány kezdetén egybe gyüjtvén, azon határozatra birta, hogy kalandokkal felhagyjanak s javaikat békében éldelvén, a szomszédokkal barátságos közlekedésre lépjenek. A főrendek Gejza tanácsába megegyezvén, azt meg is tartották addig, mig Henrik bajor fejedelem II. Otto császár ellen hadat inditván, s öket pártjához vonván, mind e csatára, mind másokra alkalmat nyujtana. De 985. évben Mölknél Babenbergi Leopold által meggyözetve, s Kalenbergig vissza veretve, III. Otto császárral békét kötöttek.

1) Et dux Árpád Hubam fecit Comitem Nitriensem, et aliorum castrorum, et dedit ei terram propriam juxta fluvium Zitva usque ad Sylvam Turzoe cap. 37. ugyanott.

Gejza halála után István fia 997-ik évben a kormányra lépett, s azt 3 évig mint vezér viselte.

13. §. A királyok alatt.

István vezér három év lefolyta után II. Sylvester pápa küldötte koronával 1000-ik évi augusztus 15-én Esztergomban magát megkoronásztatván, első királlyá lön a magyaroknál 1). István Gyula erdélyi fejedelem s nyughatatlan rokonát meggyözvén, Erdélyt Magyarországhoz 1003-ik évben csatolta 2). Az országnak polgári alkotmányt adandó, hongyüléseket egybegyüjtött, s rendelt, melyeken a király s a nemesség közös tanácskozás által a nép szükségeihez alkalmazott törvényeket alkotának. Istvánnak ezen s más bölcs rendelkezései annál virágzóbbá tevék az országot, minthogy kormányát, mely 41 évig tartott, hosszu béke jellemzé. Szent István király 1038 évben érdemdús életét szentül végezvén, országát utódaira s kedves nemzetére bizta. Noha pedig Istvánnál a béke is hosszu időre eltünvén, zavargó események következtek az országban, s a fejedelmek a trónon gyakran változtak, mindazáltal jogaikat mind a királyok, mind az éber nemzet hösileg védeni törekedvén, az ország alkotmányát is fentartották épségében. E korszak királyai közül különös figyelmet gerjesztett szent László, kinek bölcs kormánya alatt uj időszak derül vén fel Magyarhonra, a trónváltozás zavarai, s a királyság birtoka végetti hosszas viszálkodások is megszüntek, a hon pedig nagyságában s jólétében sokat gyarapodott. Utóda könyves Kálmán vala, ez, miszerint népe szükségeit, s igazgatás hiányait bővebben kitanulhassa, az országot keresztül utazván, 1100 év körül a világi s egyházi nagyokat

1) Carthuitius vita S. Stephani apud Schvandtner: Scriptor. rer, Hungar. edit Lips. 1746. pag. 418.

2) Chronicon Hildesheimens. apud Du Chesne scriptor. rer. Franconicar. Tom. 3. pag. 517.

Tarczalba összegyüjté, s különféle határzatokat hozott 1), melyek alkotmányunk kifejlési történetét, s akkori szellemét ismertetik. Horvát és Dalmát tartományokat országunkhoz csatolván, azok királyává koronásztatott 2). IV. Bela szinte egyike volt legjelesb fejedelmink közül, kinek a tatár pusztítás után feloszlásához közeledő országunk fenmaradását, s helyreallittatását köszönhetjük. Árpád férfiága 1301. évben III. Endre királyban kihalván, végét éré azon szilaj korszak is, mely nálunk szinte ugy mint más országokban zajlongások s harczokat honosíta. Ehez honunkban még az is járult, hogy a beköltözött kunok, s a többször betört pusztitó tatárok a nemzet jólétét s miveltségét hátráltaták. A magyarok azonban folyvást haladtak, mert kik azelőtt mások birtokát pusztiták s rablások után vágyodván, minden polgári foglalkodásoktól idegenkedének, vérszomjazó s kegyetlen pogánysághoz hajlának, szelid keresztény nemzetté váltak, s miveltséghez ragaszkodván nemzetiségöket felkölték, alkotmányukat szilárditák, s előzményeket azon nagyságra készitének, mely a következő korszakban országunkat egész Europában hiressé tette.

14. §. A keresztény vallás némi nyoma Panonia s Erdélyben. Ámbár a keresztény öshitü vallás Pannoniaban már nagy Károly császár alatt hirdettetnék, midőn némelly irók szerint Urolf paszaui püspök Morava torkolatán mai Posony megyépen fekvő divéni (Speculunum, Dievina, Teben)

1) Azok töredékei Törvénykönyvünkben máig olvashatók (Corpus Jur. Hungar. Decret. Coloman.) Azonban e törvények eredetileg magyarul alkottatván azokat Albericus leforditá latin nyelvre, de miután magyarul saját vallomása szerint (praefat. Decret. Coloman. §. 16.) jól nem tudott tökéletlen a

munka.

2) Lucius de reb. Dalmat. et Croat. lib. 3. apud Schvandtner scriptor. rer. Hungaric. major. 3.

püspökséget alapitá, s a már régóta fenálló nyitrait (27. §. megerősité 1), sőt mind maga Urolf, mind utódai több morva fejedelmeket az igaz hitre megtéritének, mindamellett ezekben, ha talán némely megtért avarokat kiveszünk, többnyire Slav s Wend elem létezvén, vagy csak rövid ideig tartván 2), a keresztény vallásnak a magyarok közti első nyomáit Erdély országban leljük. Itten tudnillik Cedrenus szerint,,Boluzudes erdélyi fejedelem s Gyula testvére Constantin bizanzi császár tiszteletére menvén, ettől szivesen s fényesen fogadtattak," söt Hierotheus nevü görög papot magokkal vitetvén, általa Erdélyben a keresztény hitet terjesztették 3). Azonban e kezdete a keresztény vallásnak Magyarhonban igen gyenge volt, s mély gyökereket nem verhetvén hamar elenyészett. Mert hogy az erdélyiek ismét a pogányságra visszatértek, kétséget nem szenved, minthogy ötven évvel későbben, azaz Szent István király alatt ifjabb Gyula erdélyi fejedelem minden népével együtt annyira irtózott a keresztény vallástól, hogy az anyaországtól épen azon okból pártola el, s Szent István ellen hadat inditana, mivel ő a keresztény vallást Erdélybe is terjesztetni kivánta. Ebből tehát nyilván tetszik ki, hogy az erdélyieknek Hierotheus pap által történt megtérése, ha végbe vitetett is, állandó nem vala, s annak Magyarhon megtérésére nézve más sikere nem lehetett, mint hogy Sarolta herczegnő az öregebb Gyula leánya Hierotheus által oktattatva, megkereszteltetve, s Gejza magyar vezér nejének választatva férje kedélyét is a keresztény vallás elfogadására hajlandóbbá tehette. Ennél fogva csak alap

) Salagius Status Eccles. Pannon. libr. 3. cap. 10.

2) Ditmar Chronic. lib. II. Chronic. Magdeburg. apud Meibom tom. 1. pag. 731. tom. 2. 269. Sagittarii Antiquit. Archi. Epp. Magdeburg. Saxo grammat. Hist. lib. 9. Adam. Bremens. Histor. Eccl. lib. 2. cap. 2.

3) Cedren. apud Stritter in scriptor. Byzantin. tom. 3. pag. 619. s Zonaras, Curopalates, irók.

talannak lehet azon következtetést is tekinteni, melyet Schwarz Godfried Luther követője, s nem régiben honunk némely protestans tanárai tevének, hogy tudnillik görög szertartásu papok honunkban a keresztény vallást az ország kezdetével tanitván, s terjesztvén, nálunk eleinte a görög szertartásu katholika nem pedig a romai szertartásu mostani vallás divatozott. Schwarczot megczáfolák Kollár Ádám 1), Benczur Jósef 2), Belnay 3), Katona 4), különösen pedig Stilting János 5). Hetényi protestans tanár pedig azok egyike, kik e véleményt ujdan feléleszték, a Religio s nevelés 1843. évi folyamában megczáfoltatott. Mily hiányos legyen Schwarcz s követői véleménye az érintett lapból is kitetszik.

15. §. A keresztény vallás kezdete Magyarhonban.

Taksony vezér békét kötvén Otto császárral, több buzgó s apostoli férfiaknak alkalom adatott magyar földre léphetni, s annak szilaj népét oktatván, a keresztény vallásra térithetni ). A téritők közé Farkas (Wolfgangus) szent benedeki szerzetes számitandó, ki 971. évben magyar földre szállva, más-fél évig tanitott, buzgóságának azonban kivánt siker nem felelvén meg, s regensburgi püspöknek neveztetvén, hazájába visszatért, s Isten országát ottan gyarapitá. Taksony halála után Otto császár Gejzával Magyarország fejedelmével békére lépvén, a keresztény vallás hirdettetésének szinte utat készitett, s valóban nem sokára Piligrin paszaui *) s Bruno verdeni

1) Historia diplom. juris patron. Apostolicorum Hung. regum Viennae 1762. czimü munk. 2. s. k. lap.

2) Hungaria semper libera cap. 1.

3) Fragmenta ad Histor. Hung. pag. 10 et seq.

4) Historia Crit. ducum Hung. pag. 413.

5) Vita S. Stephani Cassoviae 1767. §. 6. pag. 43. 60. 6) Hansiczius Germania sacra Tom. 1. pag. 204.

Cherrier Egyháztört.

2