csak kevésből állott. Azonban mily hamar gyarapodott a kanonokok száma, onnét látszik, hogy már a 13-ik században 38-an voltak '), kik mind a hivek igazgatásában dicséretesen működének. Domokos érsek Isten egyházáról is gondoskodván, az esztergomi várban nagyszerü székes egyházat épittetvén fel, azt Szent Adalbert püspök s vértanu tiszteletére felszenteltette. De 1002-ik évben meghalálozván, az esztergomi érsekség kormánya boldog Sebestényre, pannonhalmi Apátra átszállott. Ezt, ki müködésközben szeme világát veszté, egy ideig Asztrik kalocsai érsek helyettesité, míg néhány év után szemei világát vissza nyervén, ismét hivataloskodott. Ö István király fiát Imrét, ki Fejérvárott született, megkeresztelte, az által jogot szerezvén az esztergomi érsekeknek a király magzatait, ha emez a honban lakik, megkeresztelni. Boldog Sebestyént az esztergomi megye kormányában II. Domokos követte, kit mint tudományos és ügyes férfiut István király a pápa megerösittetése mellett érseknek nevezvén, régi nyert jogát az által tanusitá. A többi esztergomi érsekek közül emlékezetre méltóbbak Lőrincz, ki 1114. évben Esztergomban nemzeti zsinatot tartván, üdvös rendeleteket hirdetett 2). Márton (Martir), ki 1151. évben egri püspökből érseknek neveztetve, a keresztény vallás haladását, valamint annak terjesztőit különös figyelemre méltatva, a ciszterczi barátokat, kik akkor az országba költözének, különösen pártolta, esztergomi káptalanát Gejza király beleegyezése mellett 70 helység dézmájával örökösen megajándékozta, a székes egyházban ritka szépségü oltárt emelt, s minden közhasznu intézeteket pártolt. Bánffy Lukács, ki 1169-ik évben szinte zsinatot tartott, s János Esztruni magyar születésü püspök ellen, kit a német fejedelmek egyik része III. Sándor pápa ellenében III. Callisztus neve alatt pápának választá, 1) Pray specim. hierarch. Hungar. part. 1. pag. 2. 2) Péterfy Concil. Hung. part. 1. pag. 53. hazánkat védette, ne valahogy a német zavarok nálunk is lábra kapjanak. Job érsek, ki az 1202. év körül felfedezett selmeczi arany bányákból folyó járandóságát (pisetum) s a posonyi s szepesi tájék dézmáját Imre királytól nyerte, s Boszniában a keresztény vallást hitterjesztők által az ottan befészkelt tévtanok ellenében visszahelyezte. Robert érsek, ki a moldvai kunokat megtérittette. Azokhoz tudnillik Szent Domokos szerzeteseit küldé, miszerint ottan az evangeliomot hirdessék, mit ezek oly szerencsés sikerrel vivének ki, hogy rövid idő mulva Robert érsek Bemborch a kunok fejedelme által oda hivatva, öt egész családjával 1227. évben megkeresztelte. A fejedelem példáját 15,000-nél többen követték. II. András király nem sokára a megtért kún tartományt, azaz a mostani Moldaviát a fejedelem s nemzet egyetértésével Magyarországhoz kapcsolta *). Robert látván, hogy a magyarok, zsidók, s szerecsenek által, kik hatalmukat a király tudtával vészteljesen napról napra kiterjeszték, magukat elcsábittatni, s leigázni engednék, az egész országot egyháztiltás alá vetette, s a királynak egy évet megjavulására engedve, annak tanácsosait s tisztviselőit, ugymint Dénes nádort, s Sámuel kincstárnokot az egyházból kizárta 1). Mátyás érsek, ki IV. Béla király engedelmével az esztergomi érseki várost épitette, Magyarország áldora czimével is megtiszteltetve, de rövid idő mulva többekkel együtt a berohanó tatárok áldozattá lön. Vanchai (Vancsai) István, ki a magyar egyház első bibornoka vala, s egyháza számára rokonától Vancha Lampertől Kürth helységet megvevén, avval az esztergomi érsekség birtokát szaporitotta 2). Ez miután praenesti püspöknek neveztetnék, esztergomi érsek czimét fentartva Romába költözött. IV. Béla király a tatároktól meglepve, kincstára, hitvese s gyermekei gondviselésével öt megbizá, s Dalmatiaba, későbben pedig II. Fridrik 1) Pray specim. Hierar. Eccles. Hung. part. 1. pag. 161. császár, s IX. Gergely pápához segitség végett küldé. Ő a tatárok pusztitása által lakásától megfosztatván, a király által szolgálati jutalmául az esztergomi várral s királyi lakkal megajándékoztatott. Ez alatt Özséb esztergomi kanonok a szent páliak szabályát követvén, azok számára a pilisi kolostort épiteté, s azok kormányát felvállalván a rendet e tájékba behozta. Fülöp, ki Sebrid gróftól 1265. évben Udvard, Örs, és Vért, négy évvel későbben pedig Chaak Domokos baranyai gróftól a nyitra megyében keblezett Baboch helységeket egyháza számára szerzette 1). Lodomer, ki herczeg családja fényét tudománya s erkölcsével felmagasztalván, áldori méltóságát s czimét Fülöp romai követ, s IV. László király kegyelméből 1279. évben székével összekapcsolta 2). Ez egész tehetségét a keresztény egyház kiterjesztésére, Kún László király megjobbitására, az ország védelmére, s üdvére forditotta. E főmegye alkottatásából nyiltan következtethetni azt, hogy a keresztény vallás annak egész területében szerencsésen haladott. Sőt e megyének érsekei s kormányzói által azon szent tanok, melyeket Szent István, s általa választott papok előadának, nem csak az esztergomi érsekségben, hanem egész Magyarhazában jó sikerrel terjesztettek. Az esztergomi érsekség e korszakban a hason nevü megyén kivül Nyitra, Turócz, Árva megye részét, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Posony, Zolyom, Szepes és Torna megyéket foglalá magában, kilencz főesperességre, ugymint a nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zolnai, és tornaira felosztatva. Az ide tartozó társas káptalanok, prépostságok, s apátságokról különösen maga helyén szólandunk. Továbbá nem csak az esztergomi érsekek, hanem a kanonokok is látván, hogy vallásunk felállitott kolostorok, s más ajtatos alapitványok által annál szerencsésebben előmozdittatik, nem kevés önmegtagadás mellett is ajtatos alapitványokat tettek. Azt tevék Sixtus és Valentin eszter 1) Ugyanott Tom. IV. pag. 534. 2) Péterfy Concil. Hungar. part. 1. pag. 96. Egyházi jogunk 1. köt. 199. lap. Katona Tom. 7. pag. 812. Spányik Histor. Hung. pag. 219. gomi kanonokok, kik közül az első 1272. évben Kún László király engedelme mellett Hetény, a második pedig Kiskeszi helységeket részint az esztergomi székes egyháznak hagyományozták, részint szent Anna kolostora felállittatására, s más vallásos működésekre szentelték 1). Ugyanazt tevé László esztergomi prépost, ki 1277. évben tett végrendeletében Györk nevü birtokát az esztergomi székes egyháznak hagyta. A káptalan részére pedig valamint a ferencziek s domokosiak kolostora számára szinte nagy mennyiségü alapitványokat tett 2). Hasonló alapitványt teve Péter kanonok, ki Csepán László s Fábiántól némelly javakat vevén azokkal 1294. évben az esztergomi káptalant megajándékozta 3). *) Robett érsek alatt némely buzgóbb hitterjesztők még az ugy nevezett Nagymagyarországot is felkeresték. A magyarok (az ősi hunnok) tudnillik Asia lakhelyökből, az Imäus melletti déli tartományból, (Tibet) költözvén ki, három táj felé indultak. Egyik része észak, a másik dél, a harmadik nyugottnak vette utját 4). Ez utólsóktól, kik eleve az Ural hegytől a kaukazusi bérczekig terjedtek, s Kama s Volga közötti völgyekben (Lebedia), azután a vad besenyektől elűzetve Don, Dneper, s Dniester közötti tartományba (Etelköz) települtek, Etele a hunnok királya, s azok kik Álmos és Arpád vezérlete alatt Panoniaba költözének, szárrioztak. Pannoniaban lakásukat helyezvén, egészen meg nem feledkeztek kedves rokonaikról, kiktől elszakadtak, hanem szájról szájra századokon át fentartották az ősi hazájukról szóló hagyományokat. Ezekről tudván a magyar szerzetesek nemzetök iránti hajlamukból IV. Bela király alatt Asiaba költöztek, az ottan felkeresendő rokon magyarokat megtéritendők. Ezt tevé mindnyájok előtt Otto szerzetes, ki miután egy ideig az ohajtott tartományban mulatott, visszatért, s noha a mongoloktól sok üldözéseket szenvedett, mégis a kedves régi hon felől kecsegtető hireket terjesztvén, Julian szerzetes több társokkal együtt 1237. év előtt ugyan oda utnak indult. De utközben annyi viszontagságokkal küzdeniök kellett, hogy Juliánt kivéve a többi utazók mindnyájan elhaltak, sigy csak maga Julian költözhetett be nagy Magyarországba. A rokon nép őt szivesen fogadta ugyan, de társaitól a halál által megfosztva, nem sokat működhetvén visszatért hazájába, hol számos üldöztetéseit s viszontagságait társaival közlötte. Annak utazását hihetőleg hagyomány vagy jegyzetek után Richard domokosi szerzetes leirta. Annak kézirata Ro 1) Pray Hierarch. Hungar. Tom. 1. pag. 3. Cod. diplom. Tom. V. vol. II. pag. 43. 2) Codex diplom. Tom. V. vol. II. pag. 411. 3) Codex diplom. Tom. VI. vol. I. pag. 319. és 340. 4) J. Ch. Besse voyage en Crimée au Caucase en Georgie, Armenie, en Asie mineure et à Constantinople en 1830. pag. 339. et les suiv. Paris 1838. mában a vaticani könyvtárban fentartatik, hol azt Dezericzius Incze kegyes rendi szerzetes a magyar régiségek buvárja 1745. évben lemásolta, s közre bocsátotta 5). Mivé vált azonban ezen asiai magyar törzsök, melyhez szent Domokos szerzetesei utaztak, a történetekből kikutatni igen nehéz feladat. Annyi bizonyos, hogy még 1254. évben IV. Incze pápa, 1288-ban IV. Miklós pápa azon asiai törzsökhez szent Domokos és szent Ferencz rendi szerzeteseket küldöttek. Továbbá Plano Carpino János, és Ascellin sz. Ferencz szerzetesei szinte Portugalliából e tajékokat 1246. év körül beutazván az ott lakó magyarokat emlitik 6). Sőt később időkben is tudnillik Robert Károly király alatt 1329. évben az asiai magyarok fejedelme népével együtt a keresztény hitet megkedvelvén a romai pápától papokat s hitterjesztőket kért. Lásd a II. korsz. 3. §. 22. §. A bácsi s kalocsai érsekség s káptalan. A bácsi püspökség szinte egyike azon püspökségeknek, melyeket szent István király alapitván, püspökkel s káptalannal ellátott. Mit ámbár a többnyire elenyészett oklevelek hiánya miatt történeti tanusitásokkal terjedelmesen be nem bizonyithatunk, az irók mindazáltal megegyeznek abba, mert sokan a bácsi egyházmegyét s káptalant külön emlitik 7). Szent László király azonban meggyőzvén a kunokat, s az országba fogadván, sőt Fábián bácsi püspök által a keresztény vallásra megtérittetvén, s igy a hivek száma sokat gyarapodván, részint hogy lelki szükségöknek megfelelhessen, részint hogy Fábian püspök buzgóságát méltányolhassa, a bácsi püspökséget 1085. év körül érsekségre emelte, s a körülötte létező megyéket mint segédpüspökségeket (episcopatus suffraganeos) alája rendelte. A bácsi érsekek közül Fábián, Gergely, s Mikó a jelesbek közé tartoznak. Az utólsó alatt a bácsi érsekség II. Gejza király megegyezése mellett 1149. év körül a kalocsai püspökség 5) De initiis ac majoribus Hungarorum Budae 1748. czimü munkáb. 6) Fejér Codex Diplom. tom. IV. vol. 1. pag. 142. s a köv. Tom. 1. pag. 119. Tom. 4. pag. 510. Tom. 16. pag. 696. Spányik Hist. Hung. pag. 48. |