Sayfadaki görseller
PDF
ePub

3. §.

A kormány dolga marad, oly férfiakat, kik a püspöktől a hittan előadására fölhatalmazást kaptak, a hittanszakoknál tanárokká kinevezni, vagy mint magántanitókat működni hagyni, és ezek hivatalukat az akadémiai törvények értelmében folytatják.

4. §.

A püspök szabadságában áll, növendékeinek azon clőadásokat, melyeket az egyetemben hallgatni tartoznak, és ezek sorrendét kitűzni, s őket azokból papi növendékházában megvizsgáltatni.

5. §.

A hittudori méltóságra jelöltek szigoru vizsgálataihoz a vizsgáló biztosok felét a püspök nevezi ki, oly férfiakból, kik magok is a hittudori előléptetést elnyerték.

6. §.

A hittantudori méltóságot senki el nem nyerheti, ki a püspök, vagy az általa e végre megbizott előtt a tridenti hitvallást le nem tette.

Ezen határozatok végrehajtásával vallás és közoktatási ministerem bizatik meg.

Ferencz József s. k.

Thun s. k.

XIII.

1851-iki deczember 31-én kelt császári nyiltparancs,

mely által az 1849-diki marczius 4-én kelt nyiltparancs (birod. törv. lap 151. sz.) és az abban említett koronaországok számára kihirdetett alapjogok törvényes erőn kivül helyeztetnek, azonban az ezen koronaországokban törvényesen elismert minden egyház és vallástársulat a közös, nyilvános vallásgyakorlat jogában, továbbá ügyeinek önálló igazgatásában, nemkülönben isteni tiszteleti, oktatási és jótékonysági czélokra rendelt intézetei, alapitványai és tőkéi birtokában és élvezetében megtartatik és védetik.

Mi Első Ferencz József,

Isten kegyelméből ausztriai császár ;

Magyar- és Csehország, Lombardia és Velencze, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Galiczia, Lodomeria és Illiria s Jeruzsalem, stb királya; Ausztria főherczege; Toscana és Krakkó nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Steyer, Karantán, Krajna és Bukovina herczege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország örgrófja; Fel- és AlSlezia, Modena, Parma, Piacenza és Guastalla, Osvieczin és Zator, Teschen, Friaul, Raguza és Zára herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegített grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel- és Al-Lausitz, és Isztria őrgrófja; Hohenembs, Feldkirch,

VÉGRENDELKEZÉSI JOG.

9

Bregenz, Sonnenberg stb. grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv őrgrófság ura; a Szerbvajdaság nagy vajdája stb. stb.

Az 1849-diki marczius 4-én kelt nyiltparancsban, az alább nevezett korona országok, u. m.: az alsó- és felső-ausztriai főherczegség, salzburgi herczegség, stajerherczegség, illir királyság, mely áll a karantáni és krajnai herczegségekből, görczi és gradiskai herczegített grófságból, isztriai őrgrófságból és Trieszt városából vidékével együtt, - a tirol és vorarlbergi herczegített grófság, Csehország, morva őrgrófság, felső- és alsósleziai herczegség, galicziai és lodomeriai királyságok, az auschvitzi és zátori herczegségekkel, krakkói nagyherczegséggel és a bukovinai herczegséggel együtt, végre Dalmátország számára, határozott politikai jogok hirdettettek ki, melyek az ugyanakkor közzétett alkotmányoklevéllel együtt gondos megvizsgálás alá vétettek.

Azon okok következtében, melyek miniszter- és birodalmi tanácsunk meghallgatása után Előnkbe terjesztettek, fölhiva érezzük Magunkat, az említett, 1849-diki marczius 4-én kelt nyiltparancsot, s az abban a nevezett koronaországok számára kihirdetett alapjogokat ezennel erő- és törvényes hatályon kivül helyezni.

A mennyiben azon alapjogok egyes pontjaira nézve még külön határozatok nem keletkeztek, föntartjuk Magunknak azoknak saját törvények általi szabályozását.

Azonban jelen nyiltparancs által határozottan kinyilatkoztatjuk, hogy Mi a fennemlített koronaországokban törvényesen elismert minden egyházakat és vallástársulatokat, a közös, nyilvános vallásgyakorlat jogában, továbbá ügyeik önálló igazgatásában, valamint

isteni tiszteleti, oktatási és jótékonysági czélokra rendelt intézeteik, alapitványaik és tőkéik birtokában és élvezetében megtartani és védeni akarjuk, mi mellett azok az általános álladalmi törvények alávetve maradnak. Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban Bécsben, ezer nyolczszáz ötvenegyediki deczember harmincznegyedikén uralkodásának negyedik évében.

Ferencz József s. k.

(P. H.)

Schwarzenberg s. k.
Legfelsőbb rendeletre
Ransonnet s. k.

a ministertanács irodaigazgatója.

XIV.

Pius Episcopus

servus servorum Dei Ad perpetuam Rei Memoriam.

Deus humanae salutis auctor, qui super petram fundavit Ecclesiam, mirabilia in ea quotidie operatur spiritum manifestando consilii, sapientiae et fortitudinis, ne ipsa adversa quaeque aut infensa unquam extimescat, imo constantior et firmior in his inveniatur, atque in soliditate fidei pro tuenda iustitia roburetur. Quo sane spiritu ab eo ducti beatus Petrus et Romani Pontifices Successores ejus, Apostolicae exercentes servitutis officium, tempestates redegerunt in tranquillum, fecerunt aspera in vias planas, atque ea iugiter operati sunt, quae christiano populo ad quietem et ad vitam profuerunt sempiternam. Et Nobis qui, Deo sic disponente, fuimus in tanto publicarum rerum motu et conversione, quam nemo non novit, ad regimen vocati universalis Ecclesiae, non modo Ipse adfuit clementissime leniendo angustias et tribulationes, sed et magnam interdum causam afferendo et gaudii et consolationis. Divinae miserationis argumentum est quod amplissimi Imperii Austriaci ditioni eum Principem novissime praeposuerit in quo summa sunt omnia, et cui hoc est maxime persuasum sic a Deo fuisse mortalia composita et distributa, ut inter se copularentur sacerdotium et imperium

« ÖncekiDevam »